A Szkítákról – előadássorozat – idén utoljára

Idén utoljára kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!

Előadónk: Scholtz Róbert Gergely régész-történész. Fő kutatási területe a Kárpát-medence és az eurázsiai sztyeppe szkíta kora. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban  Magyarországon elsőként egy szkíta harcos életnagyságú rekonstrukcióját készítette el.

Előadások:

  1. december 28. szerda 18 órától szarnyas-griff

„Legendás állatok”adatok a szkíta állatstílus kialakulásához és elterjedéséhez

Az eurázsiai sztyeppét a Kr.e. 1. évezred első felétől kezdve azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be, akiket egységesen szkítának nevezünk. A szarvasok népének művészete, a szkíta állatstílus a helyi jellegzetességek mellett fő vonásaiban egységes szellemi hagyományokat, azonos gyökerű kultúrát őriz. A történelem első nomád népének kultúrájáról, művészetéről földbe zárt emlékeik mesélnek, melyek halottaikkal együtt hosszú időn keresztül a dombtúrók martaléka volt. A régészeti előadás során a megmentett szkíta remekek mesélnek készítésük helyéről, idejéről és technikájáról.

  1. december 28. szerda 20 órától

„A Szkíta-perzsa háború(k)” 

torAz eurázsiai sztyeppe nomád népei a Kr.e. 1. évezredtől kezdve meghatározó szerepet játszottak a történelemben. Az ókori földműves civilizációk északi határainál feltűnő „első” nomád népet, a görögök szkítának a perzsák szakának nevezték. Az írott forrásokban I. Dareiosz (Kr.e. 522-486) hadjárata vet először fényt rájuk. A kortárs Hérodotosz mellett több klasszikus író is megemlíti a hadműveleteket, ám a hadjárattal kapcsolatban számos probléma is felmerül. Azoknak az érdeklődőknek szól ez az előadás, akikben már korábbi olvasmányaik/tanulmányaik felkeltették az érdeklődést az ókor e két nevezetes népe iránt, valamint azokhoz is, akik szívesen élnének át izgalmas antik hadtörténeti kalandokat.

  1. december 29. csütörtök 17 órától

„Szkíta legendák a régészet tükrében” – régészeti kalandozások az ókori írók szarvas_test_lelek_szellemtörténetei nyomában

Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.

  1. december 29. csütörtök 19 órától

„Hérodotosz nyomában – régészeti kalandozások a „történetírás / hazugság atyjának” nyomában

Term of Herodotos. Naples, National Archaeological Museum.

Term of Herodotos. Naples, National Archaeological Museum.

A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.

Előadótermünk előadásonként fix 50 fő befogadására alkalmas!

Belépő:

Elővételben az előadás napjáig                                       1.000,- Ft

Helyszínen aznap                                                               1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám, előadás címe)

Információ: 20/312-5925     Cím: AVE Kiállítóház pinceklub

Honfoglalás és megtelepedés könyvbemutató

lead_475x520A Helikon kiadó gondozásában megjelenő Magyar Őstörténet sorozat negyedik kötetének bemutatója előadással egybekötve!

Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportja által kiadott ismeretterjesztő könyvsorozat negyedik kötetének bemutatója lesz az AVE Kiállítóházban. A Helikon Kiadó gondozásban megjelenő sorozat eddigi kötetei – Honfoglalók viselete, Magyarok a honfoglalás korában, Honfoglalók fegyverzete – jelentős könyvsikernek számítottak, és hosszú idő után (Révész László 1996-os könyve volt az utolsó hasonló) az első olyan közérthető, nem kimondottan szakembereknek szóló alapos és hiteles bemutatása a korszaknak, ami egy igen jelentős társadalmi igényt elégít ki. A legfrissebb hazai és keleti kutatási eredmények, leletek és adatok felhasználásával készült, gazdagon illusztrált, bő fotóanyaggal és Boldog Zoltán régész rekonstrukciós rajzaival ellátott sorozat legújabb kötete a Honfoglalás és megtelepedés címet viseli.

A kötetet bemutatja, és a témáról előadást tart: Sudár Balázs történész és Petkes Zsolt régész.

Időpont: 2016. december 18. vasárnap 16 óra

Helyszín: AVE Kiállítóház pinceklub

Az előadás ingyenes!

Emberek Aranyban kiállítás

KAZAHSZTÁNI HAZASZÁLLÍTÁSA ELŐTT UTOLJÁRA LÁTHATÓ MAGYARORSZÁGON!

„FEJEDELMI SÍROK LELETEI A SZTYEPPE PIRAMISOKBÓL”szarvas_test_lelek_szellem

Aranypompába temetett Szkíta fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. KRYM ALTYNBEKOV professzor 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

A kiállított tárgyak ÍJFESZÍTŐ kultúránk sokszínűségére, LOVAS NOMÁD múltunk bemutatására hivatott, kiegészítve, színesítve a régmúlt történelem órákon tanultakat. A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ legnagyobb, lovas nomád birodalmáról, a Szkítákról.

HÉRODOTOSZ SZAVAIVAL ÉLVE: GRIFFEK ÁLTAL ŐRZÖTT ARANY ORSZÁG.

MEGTEKINTHETŐ: 2017. január 31.-ig

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.

Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.

Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.

Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.

Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.

Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.

EGY KIÁLLÍTÁS, AHOL MOST MINDEZ UTOLJÁRA LÁTHATÓ, MEGTAPASZTALHATÓ ÉS ÁTÉLHETŐ.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

KRYM ALTYNBEKOV professzor munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. MÁRCIUS 14.-ÉN megkapta a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉT BUDAPESTEN.

INFORMÁCIÓ: Telefonon 20/312-5925 vagy e-mailen            kiallitas@avekiallitohaz.hu

FACEBOOK: AVE Kiállítóház

nyakek2A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.szarnyas-griff

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.