A Pálosok Generálisa látogatott Budapestre az AVE Kiállítóházba – Egyre intenzívebb a rend régészeti örökségének kutatása

A pálos010 rendfőnök Arnold Chrapkowski látogatott Magyarországra a lengyelországi Chestochowa-ból. Budapesti programja során a Balatonszemes kolostorának leleteit bemutató kiállításon tett látogatást. Az AVE kiállítóházban, május 31-ig látható tárlat egy fontos eseménynek adott helyet. A Generális atya a megbeszélés során, egy országos szinten túlmutató, pálos kutatási program jelen állásáról egyeztetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének és a Magyar Nemzeti Múzeumnak projektvezetőivel. A lengyelországi rendközpont teljes támogatásáról 011biztosította a magyar szakembereket, és nyomatékosította, hogy a rend múltjának szisztematikus feltárása, és közismertté tétele kiemelten fontos számára. Hangsúlyos eleme lett a kutatásnak az, az intézményközi összefogás, ami az elmúlt évszázadban szórványosan zajló kutatásokat egy szervezett és átfogó programmá teheti, bevonva a megyei hatókörű múzeumok és más egyetemek szakembereit is. A Pázmány részéről Végh András vezetésével zajló kutatási program, 004és a Nemzetiben, Tomka Gábor és Pető Zsuzsa által fémjelzett kutatási projekt immáron a határokon túlmutató szinten is összeért. A megfogalmazott célok közül talán a legfontosabb, a rend régészeti örökségét valamint a rend teljes középkori történetét bemutató kiállítások létrehozása, hogy a Hungaricum rangra emelt, egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend mindenki számára érthető, megfogható, megélhető valósággá váljon ismét. A Civil 003Régészeti Alap Egyesület által szervezett, és a PPKE BTK RI által vezetett balatonszemesi ásatás eddigi 4 évadából így lett egy nagy volumenű, konferenciákkal, kiállításokkal és növekvő számú ásatásokkal bíró projekt, mely az ország összes kolostorát, és még szinte ismeretlen kolostorhelyét érinti czestochowa.

Fotó: Wollmuth Krisztián

Budapest, 2018.03.02.

Pálosok nyomában kiállítás sorozat

Fehér barátok hagyatéka Balatonszemesről.

2018. május 31.-ig MEGHOSSZABBÍTVA!

4 évvel ezelőtt egy már szinte elfeledett helyszínen kezdtek munkába a Balaton környékén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai. Az egykori, balatonszemesi Pálos kolostor régészeti kutatómunkájához az egyetem mellett a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, az önkormányzat és a Civil Régészeti Alap összefogása adott lehetőséget.

A feltárás minden évben szolgált valami különleges meglepetéssel. 2016 csúcslelete egy pálos szerzetest ábrázoló szoborfej volt. 2017-ben a szentély feltárása adott témát minden középkorral foglalkozó kutatónak, hiszen olyan dolog látott napvilágot, aminek eddig se adata, se nyoma nem volt ebből a korból, egyelőre teljesen egyedülálló hazánkban.

Ez a gótikus minuszkulákkal (kisbetűkkel) megfaragott alapkő, és az alóla előkerült, az átépítést is datáló pénzek szenzációnak számítanak.

Ezen feltárt leletek anyagaival debütál – Pálosok nyomában – sorozat című kamara kiállításunk I. tárlata, mely 2017. december 15.-étől 2018. február 27.-ig lesz megtekinthető.

Rejtélyes alapkő rázza fel a Pálos kutatást Hazánkban!

A szakmai tekintetek, most végre a pálos kutatásra szegeződnek, mivel az idei év egyedülálló régészeti különlegessége az a Balatonszemes Barát-dülői pálos kolostor szentélyének feltárása során előkerült alapkő, ami még Európában is szenzációnak számít. Létezését eddig nem is sejthette a szakma. Egy négybetűs feliratot tartalmaz gótikus írással „O.S.O.P.”, mely rejtély megfejtése még jóideig várat majd magára . Sem a magyar régészetben, sem az európaiban eddig ebben a korszakban nem találkoztak alapkő letétellel, ami mint tudjuk, hogy egy külön szertartással jár együtt. A liturgia történelemben jelenleg nincs ilyen példa, ezért külön kutatást igényel. A templom szentélye is rejtett izgalmas felismeréseket, hisz az alapkő egy átépítés, bővítés része, a korábbi templom alapfalai idén mutatták meg magukat először. Már tavalyi év is sikereket hozott, akkor egy szoborfej került elő, ami valószínűsíthető, hogy az átépítés alkalmával lett része a kolostornak. A faragott szerzetesfej egy bordaindító konzol részeként egy pálos szerzetest ábrázol. Már önmagában ez is egyedülálló lelet. A Barát-dűlő lelete átértelmezi a régészek, történészek, művészettörténészek eddigi ismereteit, hazánkban mindezidáig sehol sem ismert párhuzama! Ennek eredményeként a jövőben több helyszínen is szándékoznak szondázó ásatásokat végezni. a pálos kutatás felébredt csipkerózsika álmából!

Mindezen eredmények köszönhetőek annak, hogy idén elindult egy összefogás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete, a Magyar Pálos Rend és a Nemzeti Múzeum között, melynek sikerült elindítania egy hosszú távú teljes feldolgozottságra törekvő országos pálos kutatási programot, ami az első pillanattól kezdve nem várt sikereket hozott. Ennek részeként indult el nyár elején a Balatonszemesi és Göcseji Múzeum közös a pálos kolostorom helyszínen megtörtént térinformatikai és lelőhely felderítése. Ezt követően nyár közepén megkezdődött a terület régészeti feltárása. Az ásatás kéthetes eredményei mint kiderült felülmúltak minden eddigi várakozást.

“Sokezret nyilakkal…” a 10. századi “honfoglaló” magyar íjfelszerelés – kiállítás

MEGTEKINTHETŐ 2018. május 31.-ig minden nap 10.00 – 21.00 óráig az AVE Kiállítóházban megtekinthető egyedülálló hiánypótló kiállítás: “Sokezret nyilakkal…” címmel – A X. századi “honfoglalás kori” magyar íjászfelszerelés!cropped-jász_4.jpg

A Magyar Történelmi Íjász Társaság eddigi eredményeiket publikálva kiállítás formájában, összefoglalva tárják az érdeklődők elé íjkészítéssel kapcsolatos eddigi eredményeiket a HITELES TÉNYEKET.

A magyarok legendás fegyvere az íj. Témáját és tárgyi eszköztárát tekintve eddig még ilyen formában és kidolgozottsággal nem volt látható Európában is egyedülálló, nemzetközi színvonalú vándorkiállítás tekinthető meg AVE Kiállítóházunkban, mely mindössze 3 hónapos hazai bemutatása után európai turnéra indul.

A „honfoglaló” vagy „sztyeppei” íjak használata nagy népszerűségre tett szert mtít_céltáblaMagyarországon az 1990-es évek eleje óta. Hazánkban született meg ezen íjak modern anyagú változatainak tömeggyártása és a versenysport kidolgozása is. Ma már a természetes anyagokból készült reflex-íjak tekintetében is a világvezető országai közé tartozunk. Kurátorunk Papp Atilla a Civil Régészeti Alap elnökének felkérésére Sudár Balázs az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport képviseletében a Magyar Történelmi Íjász Társasággal karöltve eddigi eredményeiket publikálva kiállítás formájában, összefoglalva tárják az érdeklődők elé íjkészítéssel kapcsolatos eddigi eredményeiket, a HITELES TÉNYEKET. Ennek keretében az íjászathoz kötődő teljes tárgyi anyag – íj, nyíl, tegzek, idegek, íjászgyűrűk, övek – rekonstrukcióját kívánjuk közérthető formában bemutatni. A kiállításon egyfelől szerepelnek a kiindulást képező alapok: régészeti leletek másolatai, egy sírrekonstrukció, néprajzi párhuzamok és kortárs – nem magyar – ábrázolások is. Be kívánjuk mutatni a lehetséges rekonstrukciós folyamatokat, annak anyagaival, fázisaival egyetemben. A látogató interaktív játékok keretében ismerkedhet egyes problémákkal, végezetül pedig Flesch Márton - A balatonújlaki tegez rekonstrukciójának gyakorlati kipróbálása lóhátonkipróbálhatja, milyen lóhátról végigtekinteni a sztyeppén, és milyen érzés hátrafelé nyilazni. A kiállítás révén az érdeklődők megismerhetik, hogy hol tart ma az íjászat kutatása, tárgyi valójukban megtekinthetik a pillanatnyi legkorszerűbb ismeretek alapján rekonstruált tárgyakat. Mindez reményeink szerint nagy segítséget jelenthet a hagyományőrzőknek, élményt kínál az érdeklődőknek, és hasznosítható az oktatásban is.

INFORMÁCIÓ: Telefonon 20/312-5925 vagy e-mailen info@avekiallitohaz.hu

A kiállítással elindítjuk exkluzív programunkat Éjszaka a Múzeumban címmel!

Prémium tárlatvezetések:               20.000,- Ft / fő / 3 óra (a kiállítást készítő, az eredeti leleteket feltáró régészek exkluzív, saját élményeik, az átélt, megélt események tükrében – minimum 10, maximum 20 fős csoportoknak – tartott zártkörű, borvacsorával és borkóstolóval egybekötött baráti hangulatban zajló tárlatvezetéssel egybekötött előadásai. A tárlatvezetés bármelyik napra megrendelhető. Minimum 10 főtől kerül megrendezésre a kiállítás zárása után 21.00 órától éjfélig tart. Baráti társaságok szabadon választhatnak maguknak estét.)

Emberek Aranyban kiállítás

KAZAHSZTÁNI HAZASZÁLLÍTÁSA ELŐTT UTOLJÁRA LÁTHATÓ MAGYARORSZÁGON!

„FEJEDELMI SÍROK LELETEI A SZTYEPPE PIRAMISOKBÓL”szarvas_test_lelek_szellem

Aranypompába temetett Szkíta fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. KRYM ALTYNBEKOV professzor 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

A kiállított tárgyak ÍJFESZÍTŐ kultúránk sokszínűségére, LOVAS NOMÁD múltunk bemutatására hivatott, kiegészítve, színesítve a régmúlt történelem órákon tanultakat. A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ legnagyobb, lovas nomád birodalmáról, a Szkítákról.

HÉRODOTOSZ SZAVAIVAL ÉLVE: GRIFFEK ÁLTAL ŐRZÖTT ARANY ORSZÁG.

MEGTEKINTHETŐ: 2017. január 31.-ig

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.

Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.

Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.

Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.

Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.

Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.

EGY KIÁLLÍTÁS, AHOL MOST MINDEZ UTOLJÁRA LÁTHATÓ, MEGTAPASZTALHATÓ ÉS ÁTÉLHETŐ.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

KRYM ALTYNBEKOV professzor munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. MÁRCIUS 14.-ÉN megkapta a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉT BUDAPESTEN.

INFORMÁCIÓ: Telefonon 20/312-5925 vagy e-mailen            kiallitas@avekiallitohaz.hu

FACEBOOK: AVE Kiállítóház

nyakek2A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.szarnyas-griff

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.