Prokopp Mária: Emlékezések Prokop Péterre előadás és könyvbemutató

Márius 27. 18 óra – Emlékezések Prokop Péterre – előadás és könyvbemutató

Prokop Péter katolikus pap, festőművész, író (1919-2003) A XX. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakja. Fő példaképei Aba Novák, Csontváry, Paul Klee,

stílusát az átélt vallásoság és a modern, expresszionista kifejezésmód határozza meg. 100. születésnapja alkalmából megjelent Emlékezések könyve című Album bemutatója. A művész életrajza a főbb műveinek bemutatásával, művészetének jellemzésével. Helye a 20. századi hazai és egyetemes művészetben. A kötetben közreadott közel 100 kortárs megnyilatkozás rövid ismertetése művészetéről és az emberről.

Előadó: Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár / 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorátust szerzett summa cum laude minősítéssel. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa. 1995-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1978-ban Pasteiner Gyula emlékérmet, 1990-ben Ipolyi Arnold emlékérmet és 2007-ben Szervatiusz Jenő-díjat, illetve Kiváló Erasmus Koordinátor kitüntetést kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja, és jelenleg is. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Értesítő szerkesztő bizottsági tagja. A Péter András-Alapítvány és a Szent István-díj Alapítvány elnöke.

Helyszín: Pannon Kincstár (1056 Budapest, Váci utca 47.)

Belépő elővételben: 1.000,- / Helyszínen: 1.500,- / Regisztráció, jegyrendelés: matine@matine.hu v 20312-5925

A könyv előrendelhető vagy az előadáson megvásárolható! rendelés itt

“A sorssal nem lehet tréfálni” – előadás és könyvbemutató

február 27. 18.00 szerda – “A sorssal nem lehet tréfálni” Csontváry személyisége írásai és kézírása tükrében.

Előadás és könyvbemutató Csontváry Kosztka Tivadar halálának 100. Évfordulója alkalmából

Az előadáson feltárulnak Csontváry különös életútjának meghatározó  sorsfordulatai és könyvborító_0001személyiségfejlődésének stációi, amelyek a különböző korszakok írásmintái alapján rekonstruálhatók. Megidézhetjük a 25 éves gyógyszerész Kosztka Tivadart, majd a festőként alkotó Csontváryt és meglátogathatjuk őt a betegágyánál két héttel  a halála előtt – a Szent János Kórházban. Rácsodálkozhatunk  Csontváry, Munkácsy és Van Gogh hasonló témájú festményeinek rejtett üzeneteire is. Az előadás alapján kirajzolódik Csontváry eddig ismeretlen arca,  sokoldalúsága, zsenialitása.

Csontváry Kosztka Tivadart, a festőművészt, széles körben csodálják, tisztelik a
világban, de meglehetősen kevesen ismerik őt, mint gondolkodót, társadalomreformert, életmód-tanácsadót, tudóst és tisztán látó tanítót, látnokot. Viszonylag gazdag – gyakran egymással merőben ellentétes nézőpontú – szakirodalom méltatja a művészetét, de hiányoznak a festő valódi lényét feltáró személyiségelemzések. Nekünk, utódoknak tanulságos összegezni, hogy a festő milyen adottságok birtokában volt képes teljességgel önerőből felépíteni rendkívüli életművét, s önmaga menedzsereként, sőt „mecénásaként” festeni monumentális panorámaképeit, segítség nélkül, magára hagyatva rendezni nagyléptékű kiállításait és saját kiadásban megjelentetni a világ működéséről szóló felismeréseit. Kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján felidézhetjük őt közvetlen közelről, megismerhetjük sokoldalú lényét, különleges világlátását, meglehetősen bonyolult személyiségét, csodákban bővelkedő élettörténetét.

W. Barna Erika könyve húsz év anyaggyűjtésére és kutatási eredményére épül. Fejezetről fejezetre egyre élesebben rajzolódik ki a festő lénye, miközben az olvasó maga is beavatódhat a személyiség-feltárás különleges módszerébe. Összehasonlító vizsgálatokban lehetünk tanúi Csontváry konzseniális párhuzamainak: József Attila, Munkácsy Mihály, Kőrösi Csoma Sándor és Van Gogh kerül sorra. Lebilincselő olvasmány mindazoknak, akik nyitottak egy felfedező útra, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a festőgéniuszról és az általa ránk maradt szellemi örökségről.

“Ajánlom minden művészetkedvelő, igényes olvasónak!” Dr. Turai Gábor Kamilesztéta, művészetfilozófus

Előadó: W. Barna Erika – kézíráskutató, szakíró (CEREG-Grafológiai Akadémia) Helyszín: Pannon Kincstár (1056 Budapest, Váci utca 47.)

Belépő elővételben: 1.000,- / Helyszínen: 1.500,-Regisztráció, jegyrendelés: matine@matine.hu v 20312-5925

A könyv előrendelhető vagy az előadáson megvásárolható! rendelés itt

Honfoglalás és megtelepedés könyvbemutató

lead_475x520A Helikon kiadó gondozásában megjelenő Magyar Őstörténet sorozat negyedik kötetének bemutatója előadással egybekötve!

Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportja által kiadott ismeretterjesztő könyvsorozat negyedik kötetének bemutatója lesz az AVE Kiállítóházban. A Helikon Kiadó gondozásban megjelenő sorozat eddigi kötetei – Honfoglalók viselete, Magyarok a honfoglalás korában, Honfoglalók fegyverzete – jelentős könyvsikernek számítottak, és hosszú idő után (Révész László 1996-os könyve volt az utolsó hasonló) az első olyan közérthető, nem kimondottan szakembereknek szóló alapos és hiteles bemutatása a korszaknak, ami egy igen jelentős társadalmi igényt elégít ki. A legfrissebb hazai és keleti kutatási eredmények, leletek és adatok felhasználásával készült, gazdagon illusztrált, bő fotóanyaggal és Boldog Zoltán régész rekonstrukciós rajzaival ellátott sorozat legújabb kötete a Honfoglalás és megtelepedés címet viseli.

A kötetet bemutatja, és a témáról előadást tart: Sudár Balázs történész és Petkes Zsolt régész.

Időpont: 2016. december 18. vasárnap 16 óra

Helyszín: AVE Kiállítóház pinceklub

Az előadás ingyenes!