Május – Június előadásaink

  1. Kerek templomok a Kárpát-medencében és környékén II. – május 22. hétfő 18 órától – előadó: Gondos Béla – dokumentáló, civil kutató, “könyves ember”
  2. Szkíták – előadássorozat (4 új előadás) – május 26. péntek – 27. szombat – előadó: Scholtz Róbert Gergely – régész, történész
  3. Régészet mindenkinek előadássorozat – május 24. szerda Aranykincsek a Kárpát-medencéből; 31. szerda Kőrösi Csoma Sándor nyomában ; június 7. szerda 18 órától A barbaricum népe – szarmaták az alföldön – előadó: Szabó Orsolya – régész
  4. Pálos Pünkösd (4 előadás a Magyar Pálos szerzetesrendről) – június 3. szombat 10.30 órától

Szkíták:

2017. május 26. péntek 18 órától
Lóháton írt történelem
A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek cropped-lószerszámok.jpgnépesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével.

2017. május 27. szombat 11 órától
Az aranyban gazdag Agathürszoszok nyomában
I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a tortörténelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.

2017. május 27. szombat 14 órától
Istenek régészete
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként medalhasználják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.

2017. május 27. szombat 16 órától
Szauromaták nyomában
Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. nyakekszázad végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.

ELŐADÓTERMÜNK MAXIMUM 50 FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS!!!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám)

Elővételben az előadás napjáig 1.000,- Ft
Helyszínen aznap 1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Információ: 20/312-5925

Emberek Aranyban kiállítás

KAZAHSZTÁNI HAZASZÁLLÍTÁSA ELŐTT UTOLJÁRA LÁTHATÓ MAGYARORSZÁGON!

„FEJEDELMI SÍROK LELETEI A SZTYEPPE PIRAMISOKBÓL”szarvas_test_lelek_szellem

Aranypompába temetett Szkíta fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. KRYM ALTYNBEKOV professzor 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

A kiállított tárgyak ÍJFESZÍTŐ kultúránk sokszínűségére, LOVAS NOMÁD múltunk bemutatására hivatott, kiegészítve, színesítve a régmúlt történelem órákon tanultakat. A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ legnagyobb, lovas nomád birodalmáról, a Szkítákról.

HÉRODOTOSZ SZAVAIVAL ÉLVE: GRIFFEK ÁLTAL ŐRZÖTT ARANY ORSZÁG.

MEGTEKINTHETŐ: 2017. január 31.-ig

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.

Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.

Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.

Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.

Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.

Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.

EGY KIÁLLÍTÁS, AHOL MOST MINDEZ UTOLJÁRA LÁTHATÓ, MEGTAPASZTALHATÓ ÉS ÁTÉLHETŐ.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

KRYM ALTYNBEKOV professzor munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. MÁRCIUS 14.-ÉN megkapta a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉT BUDAPESTEN.

INFORMÁCIÓ: Telefonon 20/312-5925 vagy e-mailen            kiallitas@avekiallitohaz.hu

FACEBOOK: AVE Kiállítóház

nyakek2A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.szarnyas-griff

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.