Május – Június előadásaink

  1. Kerek templomok a Kárpát-medencében és környékén II. – május 22. hétfő 18 órától – előadó: Gondos Béla – dokumentáló, civil kutató, “könyves ember”
  2. Szkíták – előadássorozat (4 új előadás) – május 26. péntek – 27. szombat – előadó: Scholtz Róbert Gergely – régész, történész
  3. Régészet mindenkinek előadássorozat – május 24. szerda Aranykincsek a Kárpát-medencéből; 31. szerda Kőrösi Csoma Sándor nyomában ; június 7. szerda 18 órától A barbaricum népe – szarmaták az alföldön – előadó: Szabó Orsolya – régész
  4. Pálos Pünkösd (4 előadás a Magyar Pálos szerzetesrendről) – június 3. szombat 10.30 órától

Szkíták:

2017. május 26. péntek 18 órától
Lóháton írt történelem
A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek cropped-lószerszámok.jpgnépesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével.

2017. május 27. szombat 11 órától
Az aranyban gazdag Agathürszoszok nyomában
I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a tortörténelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.

2017. május 27. szombat 14 órától
Istenek régészete
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként medalhasználják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.

2017. május 27. szombat 16 órától
Szauromaták nyomában
Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. nyakekszázad végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.

ELŐADÓTERMÜNK MAXIMUM 50 FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS!!!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám)

Elővételben az előadás napjáig 1.000,- Ft
Helyszínen aznap 1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Információ: 20/312-5925

Áprilisi előadások: Pálosok – Grúzia – Könyvbemutató

Áprilisi előadóink: Gondos Béla, Németh Zsolt A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. / Ingyenes könyvbemutató

Sorozatot indítunk a Magyar Pálos Szerzetesrendről, a jelenlegi kutatási eredményekről!!!

Gondos Béla„könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató

  1. április 10. hétfő 18 órátólPálosok II.
  1. április 24. hétfő 18 órától Grúzia /Georgia/ – egy elfeledett varázslatos orszá

Könyvbemutató!!!

  1. április 26. szerda 18 órától – INGYENES

Németh ZsoltA Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II.

ELŐADÓTERMÜNK ELŐADÁSONKÉNT  FIX 50 FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS!!!

Belépő:

Elővételben az előadás napjáig                                     1.000,- Ft

Helyszínen aznap                                                             1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám)

Információ: 20/312-5925            Cím: AVE Kiállítóház pinceklub

  1. április 10. hétfő 18 órától

Pálosok II.

A magyar alapítású rend kárpát-medencei emlékeit és a legújabb feltárásokat mutatjuk be. 220px-A_pálosok_címere_a_vértesacsai_templom_falán_A magyar pálos atyák itáliai tevékenységéről is beszámolunk.

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő több mint 700 éves férfi szerzetesrend, mely 13. századi megalakulása óta szétválaszthatatlanul összefonódott mind a magyar mind a lengyel történelemmel. A rend hazai virágzásának és többek között budaszentlőrinci főkolostorának is a mohácsi vész valamint a török betörés vetett véget, de mint az ország, ők is átvészelték a török időket. A sokszor idézett – Pongrátz testvérnek és Pázmány Péter jezsuitának tulajdonított – gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” A Boldog Özséb által a XIII. században megalapított magyar szerzetesrend templomai, kolostorai nagyon sok helyen megtalálhatók a Kárpát-medencében. A sok esetben romossá vált templomok, kolostorok maradványai mostanában válnak ismét láthatóvá

  1. április 24. hétfő 18 órától

Grúzia /Georgia/ – egy elfeledett varázslatos ország – (kis kóstoló)

Csodálatos tájak, 5000 méteres hegyek, 1500 éves templomok, ősi kultúrák emlékei. Ez az ország a bortermelés őshazája és talán még egy kis kóstoló is lesz.

A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt, a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.

  1. április 26. szerda 18 órától – Könyvbemutató – INGYENES

Németh ZsoltA Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II.

A Kötetet bemutatja: Papp Lajos professzor, az orvostudomány doktora.

Laudáció: Lezsák Gabriella régész, az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának munkatársa.

A részvétel regisztrációhoz kötött: info@avekiallitohaz.hu

A szerző, aki a fizika tudomány kandidátusa friss szemmel tekint ezekre az épületekre, és vesz észre rajtuk olyan jellegzetességeket, amelyek korábbi vizsgálóik figyelmét elkerülték. olyan szempontokat is bevon az elemzése körébe – például a templomok akusztikája vagy a fény mozgása bennük – amelyek nem képezik részét a hagyományos régészeti kutatásoknak

A Szkítákról – előadássorozat – idén utoljára

Idén utoljára kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!

Előadónk: Scholtz Róbert Gergely régész-történész. Fő kutatási területe a Kárpát-medence és az eurázsiai sztyeppe szkíta kora. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban  Magyarországon elsőként egy szkíta harcos életnagyságú rekonstrukcióját készítette el.

Előadások:

  1. december 28. szerda 18 órától szarnyas-griff

„Legendás állatok”adatok a szkíta állatstílus kialakulásához és elterjedéséhez

Az eurázsiai sztyeppét a Kr.e. 1. évezred első felétől kezdve azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be, akiket egységesen szkítának nevezünk. A szarvasok népének művészete, a szkíta állatstílus a helyi jellegzetességek mellett fő vonásaiban egységes szellemi hagyományokat, azonos gyökerű kultúrát őriz. A történelem első nomád népének kultúrájáról, művészetéről földbe zárt emlékeik mesélnek, melyek halottaikkal együtt hosszú időn keresztül a dombtúrók martaléka volt. A régészeti előadás során a megmentett szkíta remekek mesélnek készítésük helyéről, idejéről és technikájáról.

  1. december 28. szerda 20 órától

„A Szkíta-perzsa háború(k)” 

torAz eurázsiai sztyeppe nomád népei a Kr.e. 1. évezredtől kezdve meghatározó szerepet játszottak a történelemben. Az ókori földműves civilizációk északi határainál feltűnő „első” nomád népet, a görögök szkítának a perzsák szakának nevezték. Az írott forrásokban I. Dareiosz (Kr.e. 522-486) hadjárata vet először fényt rájuk. A kortárs Hérodotosz mellett több klasszikus író is megemlíti a hadműveleteket, ám a hadjárattal kapcsolatban számos probléma is felmerül. Azoknak az érdeklődőknek szól ez az előadás, akikben már korábbi olvasmányaik/tanulmányaik felkeltették az érdeklődést az ókor e két nevezetes népe iránt, valamint azokhoz is, akik szívesen élnének át izgalmas antik hadtörténeti kalandokat.

  1. december 29. csütörtök 17 órától

„Szkíta legendák a régészet tükrében” – régészeti kalandozások az ókori írók szarvas_test_lelek_szellemtörténetei nyomában

Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.

  1. december 29. csütörtök 19 órától

„Hérodotosz nyomában – régészeti kalandozások a „történetírás / hazugság atyjának” nyomában

Term of Herodotos. Naples, National Archaeological Museum.

Term of Herodotos. Naples, National Archaeological Museum.

A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.

Előadótermünk előadásonként fix 50 fő befogadására alkalmas!

Belépő:

Elővételben az előadás napjáig                                       1.000,- Ft

Helyszínen aznap                                                               1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám, előadás címe)

Információ: 20/312-5925     Cím: AVE Kiállítóház pinceklub